Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 186 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186

Névmutató: Pécsi Ferenc

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 16.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pécsi Ferenc /Börvely, 1944. jan. 3./ képviselő közgazdász, Szatmárnémetiben lakik. Szükség van a nemzetiségi törvény kidolgozására. Át kell alakítani a hatalom helyi képviseletét, mert nem tükrözi a lakosság nemzetiségi összetételét. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. augusztus 11.

Tavasszal megalakult Szatmárnémetiben a Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elnöke, Pécsi Ferenc közgazdász, parlamenti képviselő elmondta hogy összegyűjtik a magyar vállalkozókat. Már van az egyesületnek székhelye Szatmárnémetiben. Megküldik a tagoknak a beérkező üzleti ajánlatokat. Felvették a kapcsolatot külföldi üzletemberekkel és hasonló szövetségekkel. Végeznek angol, francia és német nyelvű üzleti levélfogalmazási fordítást. Magyarországi szakembereket meghívtak előadások tartására. /Sike Lajos: Sikerhez segíteni a vállalkozókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1995. január 24.

Kevés vállalkozó jelent meg a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma éves közgyűlésén. Pécsi Ferenc elnök beszámolt arról, hogy az elmúlt évben több fontos találkozót szerveztek. Megkezdi működését a városban a Vállalkozás Élénkítő Központ. Ebben a központban a törvényeket számítógépre viszik, ez segítséget nyújt majd a tagoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1995. február 28.

Pécsi Ferenc képviselő elmondta, hogy Szatmárnémetiben kapcsolatteremtő találkozókat szerveztek a vállalkozók számára. Ápr. 25-ére Bécsben szervezik meg a vállalkozók találkozóját. Szatmárnémetiben egy hónapja beindult a Vállalkozást Élénkítő Központ, a bukaresti székhelyű ENSZ-központ biztosította a teljes felszerelést. Ez a központ segít a Phare-programokba való bekapcsolódásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. június 12.

Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1995. augusztus 22.

Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1995. augusztus 22.

1996. január 17.

Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./

1996. február 5.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

1996. február 22.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1996. április 4.

Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1996. szeptember 2.

Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 26.

Nov. 26-án ülésezett az RMDSZ képviselőházi frakciója és megválasztotta vezetőségét: Vida Gyula elnök, Pécsi Ferenc és Varga Attila alelnökök, titkár: Ráduly Róbert. A frakció Kónya Hamar Sándort jelölte a képviselőházi állandó büró titkári tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1996. december 20.

Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./

1997. április 22.

Markó Béla szövetségi elnök 1997. április 22-i hatállyal megbízta Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával (FUEV) való állandó kapcsolattartással. A kapcsolattartáshoz szükséges feltételeket a bukaresti Elnöki Hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186